Beköszöntő a menyasszonyos háznál

 

Békesség e háznak Jó napot kívánok
Én itt most a vőlegény követeként állok
Ő most izgul s nem hallani szavát,
Meg kell keresnem választott menyasszonyát.
Kedves örömapa most tehozzád szólok
Tisztemből adódik ,hisz én vagyok a szónok.
Engedtessék meg, hogy beljebb fáradjunk
Az ékes menyasszonyt, vőlegényünk elébe hozzuk

Leveshez

 

 

Érdemes vendégek! Nem üresen jöttem,

 

Étellel terhelve vagyon mindkét kezem.

 

De mielőtt hozzányúlnának a kanálnak,

 

Buzgó szívvel hálát adjanak az Úrnak!

 

De hogy én itt most már tovább ne papoljak,

 

És a forró táltól sebeket ne kapjak,

 

Vegyék el kezemből e forró tálat,

 

Melyet az ujjaim tovább már nem állnak.

 

A hátam mögött is még vagy húsz legény vagyon,

 

Azoknak a kezét is süti igen nagyon.

 

Ne tántorogjon előttem senki,

 

Mert a nyakát leforrázom neki!

 

Itt van tehát a leves, melyet adott a jó hús,

 

Azért most senki szíve ne legyen bús!

 

Nosza, muzsikusok, szóljon hát a víg tus!

 

Ezzel dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!

Menyasszony köszönő szavai az édesapához

 

 

Kedves édesapám tehozzád fordulok
Köszönöm tenéked jó apai voltod
Legyen minden napod fénylő, mint a tavasz,
Ajkaidról ne halljék, se bú, se panasz. Búcsúzóul lányod, azt kívánom neked, Nagyon hosszú legyen a földi életed.

Vacsora előtt

 

 

Petőfi költő volt, szava csengett-bongott, Nekem ma nehezebb követni a dolgot. Nem kenyerem ugyan az írás, az ének,

 

Most viszont már nektek mindent elmesélek.

 

Nem kell nekem bicska a rímfaragáshoz,  Csak az eszem fogna jobban a mondásához. Ami jó kívánság van az én szívembe,  Azt mondom én nektek menten, ízibe.

 

Amint látják, nem kell tőlem megijedni, Csúfondáros viccet nem kaphat itt senki.

 

Szédül a fejem is, forog már a világ, Adjunk hát a bornak szerencsés éjszakát.

Borköszöntő

 

 

Borban az igaz tűz, nem az árpalé a sörben.  Ázhatunk, fázhatunk majd a sírgödörben.  Bort hoztam uraim! Ettől éled a kedv, Nem ád ennyi virtust semmilyen más nedv

 

De aztán rólam is megemlékezzenek, Kiszáradt torokkal én sem beszélhetek.  Tessék, násznagy uram! És ha nem sajnálja,  A hűen szolgáló vőfélyt is kínálja.

 

Tust rá zenész, később még neked is jut. Bírja még reggelig az udvaron a kút. Ki nem akar inni az tovább beszéljen,

 

Emelem poharam, s aki velem tart, az éljen.

Torta bevitelekor

 

 

A szerelem szele a lisztet összefújta, Egy pék legény tejjel, mézzel összegyúrta,Tetejébe ezt a szép marcipánt szúrta, Azt mondta ennek neve torta.

 

Amint szemembe tűnt szép ékes formája, Azt hittem, külföldi nép cifra hálósapkája Később mikor megtudtam mily drágasütemény, Behozatalkor, vigyázva hoztam én.